2009. szeptember 16., szerda

Megbélyegezve 7.rész




7. rész


Alice szemszöge

Észre se vettem, és az kövér szőke szadista rajtam tehénkedet. Először fel se tudtam agyilag fogni, hogy mi történik, tényleg annyira váratlan ért a reakciója. Majd amikor már képes voltam visszavágni, hírtelen úgy fejbe vágót, hogy a fejem a kemény kövön landolt, és maga tehetetlenül vesztem bele a sötétségbe.


Nick szemszöge


Amikor kiértem a teraszra nem akartam hinni a szememnek. Alice ott feküdt magatehetetlenül, véresen, laposra verve, miközben egy szőke nő egyfolytában ütötte verte. A nőt még az sem érdekelte, hogy Alice nincs magánál, és valószínűleg súlyos fejsérülése lehet.


A súlyos résznél tértem magamhoz döbbenetemből, és amilyen gyorsan csak tudtam leszedtem Alicről a szőke nőt. Ő közben próbált szabadulni, de én erős kézzel tartottam, szinte bilincsbe zártam a karjaimmal. Én már komolyan azon törtem a fejem, hogy lekeverek egy jó nagy józanító pofont a nőnek. Ezen elhatározásomtól már csak az tartott vissza, hogy a családom férfi tagjai eddig még sose ütöttek meg nőt, és igazán nem szeretnék én lenni az első, aki megszegi ezt a szabályt.


Miután észrevettem, hogy a nő egy kicsit megnyugodott és hogy fél kézzel is képes vagyok visszatartani, előkaptam a mobilamat és azonnal tárcsáztam a testvéreim számát.


- Hallo? –szóltak bele teljesen nyugodtan a vonal másik végén, ha jól hallottam, akkor Kevin hangja volt az.


- Kevin, jaj de jó, hogy te vagy az – a nyugodtsága most igazán jól jön – segítened kell.


- Mi, nem értelek? – jaj, nem érek erre most rá.


- Nem is kell megértened, csak tedd azt, amit mondok. – szóltam rá szigorúan, hátha így felfogja, hogy nem játszadozok. – Szóval, hívj azonnal egy mentőt ide Alicékhoz , mert megtámadták.


- Megtámadták? Jól van? Mi van vele? – lett ideges Kevin is.


- Nem, nincs jól!– dörrentem rá. – Ezért jó lenne, ha sietnél, mert én most nem bírok egy étkézláb mondatot sem kinyögni.


- Jó, hívom. – biztosított arról, hogy végre hajtja, amit tőle kértem.


- Utána meg hívd a rendőrséget, mert jó lenne feljelenteni ezt az örültet.


- Mi? Még mindig ott van az, aki rátámadt Alicre ?


- Igen, és elég nehéz megfékezni, úgyhogy nem bánnám, ha csipkednéd magad.


- Jó, jó azonnal ott vagyok, csak felhívom a kért számokat. – majd közösen bontottuk a vonalat.






Míg én azon aggódtam, hogy mi lehet Aliccel megérkeztek Kevinék is.






- Jaj, de jó hogy itt vagytok. - néztem rájuk hálásan


- Jöttünk, ahogy csak tudtunk. – válaszolta Joe.


- Jó, akkor most vegyétek át tőlem a nőt, és ne engedjétek el – tettem hozzá nyomatékosan- addig én meg megyek és megnézem Alicet, elég súlyosnak néznek ki a sebei.


Ahogy oda érkeztem mellé, először hozzá se bírtam nyúlni, annyi megrémisztett a látvány. Szegénytől nem spórolták a pofonokat, bár nagyon védekezni se tudott, és ezt nem értettem igazán, ki képes megtámadni egy védtelen mozgás korlátozott (Nicknél direkt nem írtam béna szót, mert ő alapból nem így kezeli Alicet) lányt.


Végül a mentők szirénázása hozott vissza a valóságba. Ahogy megérkeztek egyből Alichez rohantak.






- Jól van? – kérdeztem meg rémülten, mi van, ha tényleg súlyosak belső sérülései.


- A külső sebei nem súlyosak, a fején lévő seb viszont aggasztó. – tájékoztatót az orvos.


- Aggasztó? – rémültem meg.


- Így első ránézésre a kisasszonynak betört a koponyája, ezért azonnal korházba kell szállítani.


- Betört? Te jó isten!


- Igen, ha szeretne, akkor velünk jöhet.


- Persze, csak szólok a testvéreimnek.


- Felőlem, csak siessen.






*************


- Kevin, én most elmegyek Alicel, ha akartok, akkor gyertek be ti is a korházba.


- Persze, de mi van vele?- kérdezték türelmetlenül.


- Az orvosok szerint betörték a fejét. – válaszoltam letörten. Ha fél órával hamarabb jövök, ez meg sem történik.


- Mi? – hördültek fel egyszerre.


- Igen, de nekem most mennem kell, mert a mentősök sietnek.


- Jó menj, majd mi is megyünk utánad. – nyugtatott meg Kevin.










A mentőben, és utána a korházban is csak ostoroztam magam, ha egy kicsit hamarabb megyek át Alicehez nem támadják meg, és most nem kellene korházban lennie. Minden az én hibám! Tettem keresztbe a kezem a fejem felett. Bárcsak újra kezdhetném ezt a napot, akkor minden más lenne.






Amint ezen törtem a fejem befutottak Kevinék is , két idegen férfi társaságában.






- Sziasztok. – könnyebbültem meg, legalább most már nem vagyok egyedül.


- Mi van Aliccel? – ugrott hozzám azonnal az egyik. Mindketten nagyon hasonlítottak egymásra, de Alicra már kevésbé, és ez volt számomra a legfurcsább. Aki idejött hozzám, erős testfelépítésű volt, feketés barnás hajjal, és zöld szemmel, de ezen felül semmiben sem hasonlított Alicre, még a mimikájuk az arcvonásaik sem egyeztek meg, a másik férfi is hasonló tulajdonságokkal rendelkezett, csak az ő hajszíne szőke volt.


- Most a műtőben van. Az orvosok szerint betörték a fejét.


- Betörték? – hüledezet a szőke - Egyáltalán ki támadott rá?


- Egy szőke nő.


- Várj, véletlenül nem Sharának hívták? – kérdezte a szőke.


- Én nem tudom. – miért ki egyáltalán az a Shara.


- De, igen, a rendőrségen azt mondták. –válaszolt gyorsan Kevin.


- Te Sharát vetted fel Alichoz? – fordult a barnahajú, a szőkéhez.


- Igen. - válaszolta semlegesen.


- Ezt nem hiszem el. – lett mérges a barnás hajú - Amikor azt mondtam, hogy keres valakit, akkor nem azt mondtam, hogy az első utadba kerülő embert kérd meg. Hihetetlen mennyire nem érdekel téged Alice.


- Mert? Téged talán jobban érdekelt? – nézett rá kihívóan - Akkor miért nem kerestél te, neki ápolónőt. – hihetetlen ez a két ember, itt marják egymást, még jó, hogy nem verekednek össze.


- Vagyis – szóltam közbe mielőtt még egymásnak esnek – maguk, felvettek egy ápolónőt, aki alig egy nap alatt, a korházba jutatta Alicet?


- Lényegében igen, de mindez nem történik meg, ha Brad, nem az idegbeteg barátnőjét biza meg a munkával.


- Álljon meg a menet, te is tudtál róla. – vádaskodott szőke.


- Csak annyit tudtam, hogy Sharának hívják. Honnan a fenéből kellett volna tudnom, hogy ez a Shara, ugyanaz az idióta, mint aki a te barátnőd?


- Ne nevezd idiótának.


- Akkor nevezem, szadista szőke ribancnak, ez jobban tetszik? Másnak már nem tudom nevezni. Nézd hova jutatta Alicet! Ha neked az a hibbant nő a fontosabb, mint a saját húgod, akkor már el is mehetsz. – mutatott egyenesen az ajtó felé.


- Szeretnéd mi? De nem megyek el, nekem és ugyanúgy fontos, mint neked. – hát nem csodálom, hogy Alice nem bír velük két percnél tovább meglenni, egyszerűen elviselhetetlenek.










Alice szemszöge


A fejem úgy zugot, mintha élő pingpong meccset játszottak volna benne. Annyira fájt, hogy el se hittem, de ami még ennél is rosszabb volt, az a szégyenérzet. Megvert egy szőke plázacica! Ez még a fejemet szétszakító fájdalomnál is rosszabb volt.


De ! csak találkozzunk újra, azt úgy megemlegeti, hogy nem felejti el egy életre. Ha ő meg tudott verni, akkor én minimum agyon csapom. Annyira, de annyira dühös voltam, hogy azt nem lehet szavakkal kifejezni. A másik, ami belülről ölt, mint a méreg, az maga Shara ápolónői mivolta.


Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy senkinek sem tűnt fel, hogy ő nem az, akinek mutatja magát. Mert milyen orvos képes megtámadni a saját páciensét? Semmilyen! Ő nem hogy orvos nem volt soha, de még csak ápolónő se. Erre a nőre én még egy nyavalyás aranyhalat sem bíztam volna rá, nemhogy egy embert.


Viszont ha a testvéreimnek az volt a célja, hogy kikészítsenek? Akkor az kell mondanom, hogy teljes mértékben sikerült. Shara, még egy bérgyilkosnál is jobb alany volt erre, mert belőle senki sem nézte ki, mire képes.


Az a hibbant liba majdnem elintézet egy éltre, de nem fogja zsebre vágni azt, amit tőlem kap. Nem, mégse fogom megverni. Akkor csak magamnak tennék rosszat, még a végén képes lenne feljelenteni. Nem, én jelentem fel őt, (ha eddig még senki nem tette meg), és ha szerencsém van, jó sok évet tölt a sitten.


Kritikát !!!
 
Találtam még egy képet a főszereplőre( ez az utolsóígérem) , és nekem öszintén szólva, ő tetszik a legjobban,mert ha magam előtt elképzelem  Alice karakterét, akkor leginkább őt látom.


 A házakról is két kép ( bár mindkettő a Jonas testvéreké).
Alice háza
A fiuk háza


Valamint Alice bátyjai
Brad
Matt

2 megjegyzés:

  1. Szia! nagyon tetszik, sőt,annál is jobban :) ügyesvagy, várom a következőt :) /Poppi. /

    VálaszTörlés
  2. Áááhh nagyon jó a blogod!
    Imádom! És ezt a köcsög szőke kis ribit meg elüthetné a busz xDD

    VálaszTörlés